Mini quadkopter építési, repülési, versenyzési tapasztalataim, tippek, tanácsok

Zsolesz FPV

Zsolesz FPV

U.S. Drone Nationals - Az első amerikai Miniquad FPV verseny történelmet írt

2015. július 19. - ZsoleszFPV

Korábban jeleztem, hogy a hétvégén kerül megrendezésre Californiában a U.S. Drone Nationals verseny, amelybe többször belekapcsolódtam az Internetes élő közvetítés révén. Úgy gondolom, hogy nem túlzás azt kijelenteni, hogy egy (sport)történelmi eseményt láthattunk. Azt a pillanatot, amikor egy hobby kinövi magát és óriási lépést tesz, hogy egy komoly technikai sporttá váljon. Azt gondolom, hogy ezt az eseményt még évek múlva is emlegetni fogják.

Nem, mintha eddig nem lettek volna FPV versenyek. Több komoly verseny is volt Európában, Ausztráliában és Amerika egyes részein is.

Ez volt azonban az első, ahol összamerikai hivatalos “nemzeti” bajnokságot rendeztek, amely persze nyílt volt, azaz a világ minden részéről jöhettek versenyzők. Mindezt 25.000 dollár összdíjazás mellett. Így aztán felvonult az összes valamennyire is komoly csapat. A Team BlackSheep, a gyári szponzorált Lumenier és ImmersonRC, meg a többiek.

Ezen a versenyen ott volt mindenki, aki most az FPV Racing világában valamennyire is név. És nem cask a pilótákra gondolok. Minden valamirevaló gyártó és forgalmazó is szponzorként és kiállítóként is részt vett.

Az esemény a California State Fair, azaz az állami vásár területén került megrendezésre, ami azt jelenti, hogy a támogatók mögé állami szerv is beállt, ezáltal még hivatalosabbá téve a rendezvényt, ami abban az időszakban, amikor amerikában – és persze a világ legtöbb országában – még kidolgozás alatt van a drónokra vonatkozó szabályozás igazán nagy szó.

Két kategóriában mérte össze erejét a közel 100 pilóta. Az egyik a pályaverseny, ahol egy kitűzött pályán 5 kört kellett megtenni, a másik pedig a FreeStyle, ahol akrobatikus repülést kellett előadni (ebben csak kb. 10-en indultak, ha jól értettem kvázi meghívásos alapon). Az előbbi értelem szerűen időre ment a második pedig kinézetre és művészi sílusra. Az egész rendezvényen kimondott cél volt, hogy a versenyek mellett erős legyen a közösségépítő és bulizós szál is, hogy még jobban összehozza ezeket a srácokat, akik közül sokan csak on-line ismerték egymást, de élőben még soha nem találkoztak.

Tökéletes esemény volt, tehát? Korántsem. Viszont rengeteg tapasztalatt szerzett mindenki a szervezőktől a támogatókon keresztül a pilótákig bezárólag. Ez az a kiindulási pont, ami megalapozza majd a jövő nagy, komoly, valószínűleg már TV-ben is közvetített versenyeit. Nézzük egy kicsit részletesebben.

Helyszín, időzítés

A rendezény helyszíne egy footballstadion vol. Feltételezem a cél az volt, hogy legyen egy elég nagy nyílt tér, ahol azért van körben hely a nézőknek is. Ez azonban nem bizonyult tökéletesnek, hiszen az óriási vasbeton lelátóról rendesen visszapattantak videójelek, ami elég sok problémát okozott az FPV repülésben és a közvetítésben egyaránt. Más részről, Californiában ilyenkor nyár van és nem kicsit meleg, ezért hiába volt nagy lelátó, nem nagyon űlt rajta senki. A nézők igyekeztek valamelyik sátor árnyékába húzódni.

Szervezés

Az amerikaiak amúgy is a világ legjobjai szervezésben és ez itt sem volt másképp. Igyekeztek mindenre gondolni és ami elsőre nem stimmelt, azt azonnal korrigálták. Megvolta a kiállítók, a nézők, a szervezők és a pilóták helye is. A pilótákat nyolcasával hívták a rajthoz és úgy szervezték az egészet, hogy kb. 7 percenként tudjanak egy újabb futamot indítani. Mindezt persze számítógépes rendszer támogatta. Minden éppen „aktív” pilóta mellett volt még két ember, egy bíró és egy segítő. A segítőket ráadsául a NASA adta. Persze nem atomfizikusokra, hanem gyakornokokra kell gondolni, akik a pilóta élesített gépét elhelyezték a startkockán, a verseny végével pedig körbeszaladtak és összeszedték a leszállt, illetve lezuhant gépeket.

Technikai hattér

A vasbeton lelátó okozta gondoktól eltekintve a technika elég profi volt. A FatShark, amely az esemény névadó szponzora is volt, az ImmersonRC-vel közösen nagyon komolyan odatette magát. Itt is élesben bevetteték a már korábban is kipróbált RaceBand rendszert. Ez az 5.8 GHz-es rendszernek egy olyan sávja, ahol igyekeztek a frekvenciákat a lehető legtávolabb elhelyezni egymástól, hogy minimális legyen az „áthallás”. Minden pilótapozícióba telepített egy két antennás diversity földi vevőegységet. Az érkező pilóta a saját szemüvegét (nem láttam, hogy bárki monitorral repült volna) erre tudta csatlakoztatni, így a lehető legjobb minőségben vette a jelet. Ugyanerre a vevőre csatlakozott a bíró is szintén egy FatShark-kal, így mindig azt látta amit a pilóta és tudta ellenőrizni, hogy kihagytak-e kaput, stb. A videojealdókat is egységesítették, mindenkinek a szervezők által a számára, arra az adott futamra biztosított VTx-et kellett használnia. Pontosan megadták, hogy milyen csatalakozásokat kell kialakítani a VTx számára és még azt is, hogy az Audio kimeneteket földelni kell. Tilos volt VTx-et bekapcsolni bármilyen más helyen, mint a startpozíció, hogy elkerüljék a zavarokat. Ezzel azt gondolom az ImmersionRC és a FatShark igen nagy eséllyel olyan szabványt teremtett, amely a jövőben minden komoly versenyen kötelező lesz. És persze ez az ő nevükhöz fog kapcsolódni. Okos...

Az időmérésre is egy szabványos elektronikus rendszert dolgoztak ki, amely az I-LAP IR emitterre épült és amelyet minden versenyzőnek telepíteni kellett. Ez egy infravörös fény alapú technológia, ha jól értettem, ezért a jeladó LED-nek egy bizonyos iránybakellett nézni és ezt vette a kapura telepített szenzor. Ezzel azért voltak gondok és sokszor vissza kellett nyúlni a jól bevállt manuális stopperórás méréshez is. Biztos vagyok benne, hogy ezt a rendszert hamarosan tökéletesíteni fogják, vagy, ha engem kérdeztek inkább dobják és átállnak valmailyen RF technológiára ami megbízhatóbb.

A versenyzők közül szinte mindenki valamilyen FatShark videoszemöveget használt, bár láttam Quanum V2-est is egy versenyzőnél. Nem is kérdés, hogy ebben is ők határozzák meg az iparági szabványt.

Biztonság

A biztonság kiemelt fontosságú volt. Az aktív pályát hálóval vették körül elég magasan, hogy védjék a kívülállókat az esetlegesen lezuhanó gépektől. Korlátozták a repülési magasságot (már nem emlékszem, hogy pontosan hány lábban). Valamint tilos volt a célvonal átlépése után bármilyen akrobatikus trükköt bevetni. Mindig csak a versenyzők lehettek a levegőben és a FailSafe aktiválása is kötelező volt a 0% Gáz irányelv mellett. Ezek a szabályok elég jól működtek, de láttam egy meghibásodott gépet rögtön a rajt után kilőni az "űrbe", majd pedig hátára fordulva visszazuhanni a lelátó egy üres részére.

Pilóták

A versenyre 100 pilóta nevezett, végül azt hiszem 95 indult el. Láttam belső nézetből elég sok pilóta repülését. A jó hírem az, hogy még egyáltalán nem késő nekiállni megtanulni ezt a dolgot, mert a világ még nem húzott el nagyon (egyáltalán). A 95 indulóból ugyanis mindössze 59 versenyző volt képes legalább egyszer végigrepülni az 5 kört a pályán. Van kb. 20 top pilóta a világon, akik tényleg őrületesen nyomják és kiemelkednek a mezőnyből. A többiek viszont nincsenek előrébb, mint a magyar élmezőny, illetve egy átlag műkedvelő.

Az is nagyon durván látszott, hogy a technika (gépek felszereltsége, ereje) csak aránylag kis százalékban számít. Ami igazán dönt a pilóta tudása, felkészültsége, gyakorlata.

Az egyik legjobban Mr. Steele szereplet a TeamBlackSheepből (YouTube csatornája itt). Ez a srác állítólag mindössze 6 hónapja tolja ezt a sportot, de annyira rákattant, hogy ez idő alatt kb. 900 órányit repült. Na igen, ez meg is látszott rajta.

A verseny győztese és ezzel nagy valószínűséggel a világ jelenlegi legjobbja FinalGlideAUS, polgári nevén Chad Nowak (Youtube csatornája itt).

Én előzetesen többet vártam Charputól (Carlos Puertolas) a Lumernier gyári szponzoráltjától, mert elég sokat szerepel videókban és nekem az jött le, hogy igazán nagymenő. Na persze hozzám képest az is, de itt azért eléggé a középmezőnyben volt csak. De az is lehet, hogy csak rossz napja volt (egyből kettő is. :) )

Update: időközben kijöttek a hivatalos eredmények: kattints!

Gépek

A versenyen nagyon vegyes géppark indult. A legtöbben persze a klasszikus H alakú quadkopterekkel indultak 230-280 mm méretben, de mintha láttam volna kis hexakopter is. A számomra legextrémebba az volt, amikor valaki egy gyári Parrot Beebop drone-t látott el egy CC3D vezérlővel és azzal repült a versenyen, hozzáteszem, nem is rosszul.

Propellerekben, ahogy hallottam 5x4 – 6x4,5 között mozgott a skála, sokan használatk GemFan, illetve HQ Propokat is.

A vezérlők terén egyértelmű és jelentős többségben volt a Naze32 – CleanFlight variáció, de több komoly versenyző indult Openpilot CC3D-vel is (OpenPilot FW-rel). Nagyon én mást nem is hallottam.

Közvetítés

Az eseményt végig igyekeztek élőben közvetíteni az Interneten. Hát, az elején kicsit akadozott a dolog és olyan alapvető problémák is voltak, hogy például a kommentátorok nem tudták mindig megmondani, hogy most melyik pilóta élőképét is látjuk a közvetítésben. A LiveStream is meg-meg szakadt. Ezzel együtt a két-három fős kommentátor csapat és a velük dolgozó technikai team - amely nem profi TV-sekből, hanem inkább műkedvelő amatőrökből állt - a lelküket kitették és összeségében egy élvezhető közvetítést hoztak össze. Számomra nem is kérdés, hogy a fiúk azt akarták demonstrálni, hogy ez a sportág igen is nagyon jól közvetíthető (lenne) TV-ben, reklámokkal, mindennel. Egy profi TV-s közvetítő csapat ebből nagyon sokat ki tud majd hozni. Én nagyban fogadnék rá, hogy jövőre ebből sokkal többet hoznak majd ki.

Social Mediában amerikaiak lévén a Twitterre és Instagrammra fókuszáltak. A Facebook oldaluk nagyon lassan és hiányosan frissült. A YouTube csatornájukra sem igazán jönnek az anyagok. Szóval itt még van mit fejlődni, de szerintem ez csak erőforrás kérdése, mert ezekre egy-egy ember dedikáltan rá kell tolni, aki csak ezeken dolgozik éjjel-nappal.

Summa summárum...

Összességében nagyon jó verseny volt. És látszik, hogy kezd kialakulni a komoly pro szcéna. Több csapat mögött már most ott vannak a komoly szponzorok, de a verseny alatt is több gyártó, ill. Forgalmazó jelezte, hogy szívesen szponzorálnának versenyzőket, a megfelelő tesztelésekért és építő visszajelzésekért cserébe. Én minden percét nagyon élveztem, amit sikerült elkapnom.

Végezetül had ajánljam figyelmetekbe a Team BlackSheepben versenyző Mr. Steele FreeStyle „kűrjét”

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zsoleszfpv.blog.hu/api/trackback/id/tr547639550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Atis P. 2015.07.20. 07:33:26

Jó kis beszámoló :) bele is éltem magam rendesen! Remélem hamarosan nálunk is lesznek ilyen versenyek.
süti beállítások módosítása