Ha a brushless motorjaink már megvannak, azokat valahogy mozgásra is kell bírni. A tápellátás biztosító Li-Po akksi ugyebár egyenáramot fog biztosítani, a motorok forgásához azonban változó polaritású elektromágneses teret kell generálni. Ráadásul, a tápellátásunk egyenletes, de a motor fordulatszámának az aktuális vezérlő utasítások alapján változnia kell. Itt jön a képbe az elektronikus sebességszabályozó, azaz az ESC (Electronic Speed Controller).

 Az ESC egyik végén két polusú (+/-) tápfeszültség-bemenet, valamint egy vezérlő bemenet található. Az előbbi az akkumulátorra csatalakozik (PCB-n, vagy egyszerű kábelkötegen keresztül), míg az utóbbi a repülésvezérlő kártya megfelelő szervokimenetére csatlakozik és általában egy 5V-os feszültségű leosztott tápkimenetet is tartalmaz, amellyel például a repülésvezérlő modult tápláljuk. A kimeneti oldalán 3 vezeték található, amelyeket a motorjaink 3 bemenetére csatlakoztathatunk. Itt megoszlanak a vélemények, hogy forrasztani jobb-e, vagy pedig dugús csatlakozót alkalmazni, de ez igazából ízlés kérdése. Arra azonban érdemes gondolni, hogy az első bekötés után kiderülhet, hogy a motor forgási iránya nem megfelelő, amely esetben a háromból tetszőleges két csatlakozást fel kell cserélni, ezzel megfordítva a motor forgási sebességét.

Az ESC legfontosabb paramétere az általa közvetített áram maximális értéke. Ahogy a motorok kiválasztásánál írtam, általában rendelkezésre állnak a motor üzemi paramétereire vonatkozó táblázatok, amelyekből kiderült, hogy maximális teljesítmény esetén mennyi a maximális áramfelvétel. A konkrét példánál maradva, esetünkben ez 8,45 A, de esetleg nagyobb pitch-el rendelkező, vagy nagyobb méretű propeller esetén is 11,8 A, illetve 9,94 A. Ezen ok miatt a mini quad-ok döntő többségében 12A-es ESC-ket alkalmaznak, amelyek elég könnyűek (10g körüli súly/db) és kis méretűek, így könnyen elhelyezhetők a vázon.

A fizikai paraméterek közül tehát méret és a súly, amit szem előtt kell tartani, illetve a kábelek hossza és az esetleges csatlakozók megléte lehet érdekes (vannak már eleve dugós csatlakozóval szerelt kivitelek).

Fontos még, hogy egy ESC mekkora bemeneti feszültséget, illetve hány cellás Li-Po aksit tud kezelni. 2S-3S tipikus, de a legtöbb 2S-4S tartományban mozog. Ha tehát 4S akksit tervezünk, vagy a későbbiekben szeretnénk erre rátérni, akkor olyan ESC kell, ami ezt ki tudja szolgálni.

Az ESC tehát egy relatív egyszerű eszköznek tűnik. Nem feltétlenül az, azonban. Ahogy szinte minden komponensnek, ennek is "lelke" azaz firmware-e van.

A quadkoptereknél használt ESC-kkel szemben a hagyományos ESC-khez képest jóval nagyobb sebesség az elvárt. Itt gyors manőverekre, villámgyors reakciókra van szükség. Ennek megfelelően ezek a ESC-ke nagy frekvenciás vezérlőjelek kezelésére képesek.

A kezelést pedig a firmware végzi. Úgy láttam, hogy alapvetően két féle firmware-t használ a szcéna. A legelterjedtebbek a SimonK és a BLHeli egyedi firmware-ei. Ezekből folyamatosan jönnek ki új verziók, amelyek finomhangolnak, illetve újabb funkciókat hoznak be (pl. OneShot125). Itt is fontos tehát, hogy olyan modell-t válasszunk, amelynek firmware-e otthon is frissíthető. Ehhez szükség lehet valamilyen segédeszközre, tool-ra, amelyek érdemes már az elején az ESC-kkel együtt megrendelni. Vannak olyan modellek is, amelyek csak a gyári firmware-rel használhatók.

A piacon elérhető ESC-k egyébként többségében elég hasonlók. Árban a 8-12 USD között mozognak súlyban pedig 8-10 gramm között mozognak. Mindkét tekintetben kivétel a Kiss ESC, amely mindössze 2g súlyú, cserébe 19 USD-t is elkérnek darabjáért.

A márkák tekintetében szokás szerint ott vannak a kínai márkák. A Hobbyking több márkát is forgalmaz, mint a kedvező árú Blue Series, vagy az állítólag kimondottan multirotorokhoz fejlesztett Afro, de ide tartozik a Turnigy Plush is. Aztán elérhetők a nagy építő brand-ek saját márkás termékei is, például az Lumenier ESC-k.

Én a kedvező árú és kis méretű Afro Ultra Lite mellett döntöttem, amely gyárilag SimonK firmwar-rel érkezik, de egy programozó túl segítségével USB portról egyszerűen a vezérlőkábelén keresztül frissíthető, akár SimonK, akár BLHeli firmware-re. Ezt egyébként egyből bullet csatlakozókkal szerlik. Mivel én ilyen csatlakozókkal szeretném a motorokhoz csatlakoztatni, ezért ez számomra előnyt jelent.

A hajtásláncból így már csak egy elem, a propeller hiányzik. Arról következik majd egy rövid bejegyzés hamarosan.