A váz értelemszerűen a quadcopter alapvető eleme. Erre kerül fel-, illetve beszerelésre az összes többi alkatrész, elektronika. Ez határozza meg a gép méretét is.

Klasszikus repülőmodellekkel ellentétben multikopter építésnél nem igazán számítanak az aerodinamikai tulajdonságok, viszont annál inkább számít a szerelhetőség, az alkatrészek számára rendelkezésre álló hely, a súly és a merevség. Emellett, mivel ezekkel a kis versenygépekkel még a legprofibbak is rengeteget ütköznek, nagyon fontos, hogy mennyire állja a váz az ütéseket, illetve, ha már törik valami, milyen a tartalékalkatrész-ellátás.

A piacon rengeteg féle váz érhető el, ezért elsőre nem tűnik nagy kihívásnak megtalálni a megfelelőt, mégis ennek kiválasztásával töltöttem el talán a legtöbb időt az alkatrészek közül.

Típusok, Árak

A 250-es vázak piaca erősen bipolarizált. Az olyan cégek, mint a Blackout és a Lumenier úttörők, ők találják ki az újdonságokat, fejlesztik a vázakat. Az ő vázaik a legmagasabb minőséget képviselik, cserébe 120-150 USD körüli áron lehet hozzájuk jutni. A vázak átgondolt szerkezetűek, könnyen szerelhetőek, a szereléshez szükséges minden kiegészítőt, csavart, távtartót, valamint beépített PDB-t (tápfeszültség elosztó, lásd később) is tartalmaznak és a kivitelezés minősége is tökéletes.

 Bal oldalon a "gyári" BlackOut Mini H Quad ($150), jobb oldalon a kínai rokon QAV250, ($33) látható

A mezőny másik végét a kínai gyártók képviselik, akik hol saját márkanévvel, hol anélkül a vezető gyártók vázai alapján alkotják meg saját termékeiket. Itt általában mind funkcionalitásban, mind minőségben kompromisszumokat kell kötni, cserébe akár már 20 USD alatti áron is hozzá lehet jutni egy QAV250-es vázhoz, ami a repülésre egyébként alkalmas. Ezeket a vázakat egy részről a törésállóság, súly és kivitelezési minőség oldaláról éri kritika, de abban egyetértenek a tesztek, hogy két egyazon gyártótól beszerzett, elvileg egyforma modell között is komoly minőségi különbség lehet, attól függően, hogy a kínai minőségellenőrnek éppen rossz, vagy jó napja volt.

A két véglet között számtalan variáció található, de nekem mégis az volt az érzésem, hogy a gyenge az a középmezőny, ahol értelmes kompromisszummal lehet terméket választani.

Méret és forma

Bár ezt a géposztályt 250-esnek hívják, valójában vannak méretbeli különbségek a gépek között. Sőt, a géposztály egyik megalkotója és a H formájú váz kitalálója a BlackOut Mini gépe mindössze 220 mm-es. A többség persze a 250 mm kürül mozog, de a méret akár 280 mm-es átmérőig (wheelbase) is felmehet. A kisebb gépek értelem szerűen könnyebbek, viszont kisebb az alkatrészek elhelyezésére szolgáló hely és a kisebb fesztávolság miatt csak 5"-os propellerekkel szerelhetők. A nagyobbak ezzel szemben kényelmes építkezési teret nyújtanak és simán repülnek 6"-es légcsavarral is.

A forma tekintetében a hagyományos X alakú quadkopterek és Y alakú trikopterek mellett ma már a H alakú quad vázak dominálnak ebben a géposztályban, amely tulajdonképpen az X alak megnyújtott testű változata. Ebben a kategóriába én Hexa kialakítással nem találkoztam, de persze semmi sem lehetetlen.

Anyag

A vázak alapvetően két féle anyagból, üvegszálból (G10), illetve szénszálból (Carbon Fiber, CF) készülnek, illetve bizonyos esetekben ezek kombinációjából (bizonyos elemek a G10, míg más elemek CF anyagból).

A G10 jóval olcsóbb, viszont nehezebb. A CF könnyű és erősebb, ellenben drágább. Általában ugyanazt a váztípust mind a két változatban lehet kapni, így tényleg egyéni preferencia, hogy ki melyiket választja. Ha nem kizárólag a legalacsonyabb ár a legfontosabb, érdemes a szénszálas (Carbon Fiber) változatot választani, mert bizony 20-30% súlyelőny itt nagyon sokat jelent repülési időben. A CF anyagnál figyelni kell arra, hogy ez elektromos vezető, tehát a szerelésnél a szigetelésekre még jobban oda kell figyelni, mert a váz simán rövidre zárja a szabadon lógó vezetékeket, csatlakozásokat.

Mindkét anyagnál számít a vastagság is. CF váznál általában min. 3 mm vastagságot alkalmaznak, de egyes modelleknél a karok vastagabb, pl. 4,5 mm-es anyagból készülnek. Ennek a tartósságban van nagy szerepe, mivel az ütközések során a karok törésére van a legnagyobb esély.

Szerelhetőség, PDB vs. Kábelköteg

Ahogy fent írtam, lényegében minden más alkatrészt a vázra, illetve vázba szerelünk, ezért fontos, hogy legyen bőségesen rögzítőhely, a váz különböző lemezei között át lehessen vezetni a vezetékeket, a motorok számára álljanak rendelkezésre a megfelelő méretű furatok (M2, M2.5, M3), stb. A legtöbb vázról az Interneten részletes teszteket, illetve szerelési videókat lehet találni, ezeket érdemes a kiválasztott váz esetében előre átnézni, nehogy meglepetés érjen, amikor elkezdjük összeépíteni a rendszert.

Egyes vázak tartalmaznak beépített tápelosztó modult (Power Distribution Board, vagy Power Connection Board). Ez nagyban megkönnyíti a kábelek csatlakoztatását. Természetesen külön is lehet ilyen modult venni pár dollárért, csak kérdés, hogy lesz-e neki megfelelő hely egy olyan vázban, amelyet nem így terveztek. Ha nincs ilyen, természetesen meg lehet oldani a tápellátást a megfelelő vezetékek kötegelésével és összeforrasztásával is.

Alkatrészellátás

Bár személyes tapasztalatom még kevés van, abban mindenki egyetért, hogy ezek a cuccok használódnak, törnek, ezért fontos, hogy sérülés esetén tudjuk pótolni a törött alkatrészt. Legyen szó motortartó, karról, vagy kamerarögzítő platformról. Minden esetben érdemes ellenőrizni, hogy az általunk választott vázhoz rendelhetők-e külön-külön alkatrészek. Én például találtam egy nagyon szimpatikus 260 mm-es vázat, amihez aztán semmilyen alkatrészt nem volt külön feltüntetve, így egyből át is esett a rostámon.

Az én választásom

Hosszas keresgélés után én végül az EMAX Nighthawk 250 Pro V2 Carbon Fiber váz mellett döntöttem. Ez a váz igazából 280 mm-es átmérővel rendelkezik, ami kicsit nagyobb, mint amit szerettem volna. Cserébe van benne bőven hely a szereléshez és bár nincs benne dedikált PDB, a váz alján van egy külön lemez, ami kimondottan a PDB és az ESC-k elhelyezésére használható a Lumenier QAV250-es vázához hasonlóan. Az anyagminősége a tesztek alapján jó és a szerelhetősége is kiváló, valamint minden szükséges kiegészítővel és részletes szerelési útmutatóval rendelkezik. Ára 60 USD (plusz szállítás és adók).

Ha nem az első quad-om lenne, vagy nem számítana az ár, akkor a Lumenier QAV250 CF változatát választottam volna 150 USD-ért, ami 250 mm átlójával és szimetrikus elrendezésével váz alatti PDB-jével számomra nagyon szimpatikus és sok profi kedvence is. Ha viszont tényleg az ár a legfontosabb, akkor a kínai ZMR250 nagyon közkedvelt, olcsó modell 17-24-34 USD áron anyagtól függően.

A következő post-ban a repülés vezérlőkről fogok írni...